Főoldal
« vissza

2016. évi beszámoló

2016. évi beszámoló

Baksa Térségi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat
                   Székhely: 7834 Baksa, Petőfi S.u.5.
                        Telephely és postacím:7960 Sellye, Erdély u. 4.
                  Tel./Fax: 73/480-682
                baksa.csaladsegito@gmail.com

Ügyiratszám: 154/2017.                                                                  Tárgy: Éves beszámoló

TISZTELT    POLGÁRMESTER ASSZONY!
          POLGÁRMESTER ÚR!
TISZTELT    KÉPVISELŐ   TESTÜLET!

A gyermekek védelméről szóló Gyvt. az 1997. évi XXXI. törvény 96.§ (6) bekezdése alapján (1.számú mellékelt) a település önkormányzata átfogó értékelést készít a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról, melyhez a Szolgálatunk nevében az alábbiak alapján számolok be a 2016. évi munkánkról:

1. BEVEZETŐ:
1.1. A területünk jellemzői röviden:
A Sellyei Járás Baranya megye legdélebbi részén fekszik a Dráva folyó mentén a Villányi hegységtől keletre, Pécstől délnyugatra. A 20 település ( Adorjás, Baksa, Baranyahídvég, Besence, Bogádmindszent, Csányoszró, Drávakeresztúr, Drávasztára, Felsőszentmárton, Gilvánfa, Hegyszentmárton, Kisasszonyfa, Kisszentmárton-Majlátpuszta, Magyarmecske, Magyartelek, Nagycsány, Ózdfalu, Sámod, Tengeri és Téseny) többsége az Ormánság néprajzi tájegység része.
A járás aprófalvas, sűrű településszerkezetű, jelentős a zsáktelepülések száma. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy a járás lakossága milyen módon fér hozzá a helyben nem biztosított szolgáltatásokhoz, azokból milyen mértékben tud részesülni. Sajnos településeink lakosságának iskolázottsági, foglalkoztatási mutatói is rendkívül kedvezőtlenek.
A legnagyobb probléma azonban a munkahelyek hiánya. A foglalkoztatottak száma a rendszerváltást követően felére esett vissza, a munkanélküliségi ráta az országos mutatók többszörösét teszi ki. Az elmúlt évtizedek demográfiai folyamatainak hatására a településeink, falvaink jó része társadalmi és etnikai homogenizációval néz szembe. A legszegényebb, leghiányosabb ellátottságú aprófalvak „végállomást” jelentenek a települések lakóinak számára. A helyi munkalehetőségek teljes hiánya, a kistérségen belüli és az azt környező térséget jellemző munkaerőpiaci mobilitási lehetőségek igen korlátozott volta, valamint a – részben az aprófalvas településszerkezetből, részben az önkormányzatok súlyos forráshiányosságából következően – akadozó, nehezen elérhető szolgáltatások bajosan kínálnak bármiféle kitörési pontot a lakosság számára.
A 20 településünk közül 3 település 500 fő feletti (Baksa, Csányoszró és Felsőszentmárton), 7 település (Adorjás, Besence, Drávakeresztúr, Kisasszonyfa, Nagycsány, Ózdfalu és Tengeri) lakosságszáma a 200 főt sem éri el. A további 10 település 200-500 fő közötti.
A településeink többsége gyorsan fogyó népességű, elöregedő, vagy az elöregedés jeleit mutató falvak alkotják, ahol a nagymértékű elvándorlás együtt jár a népesség természetes fogyásával. A nagycsaládosok közül sokan mélyszegénységben élnek.
1.2. Az ellátási területünk klienseinek sajátosságai:
1.2.1. Felnőtt munkaképes korú kliensek:
Az ellátott családok nagy része közmunkás, illetve alkalmi munkából, valamint a gyermekek után járó támogatásokból tartja fenn magát. A munkanélküliek egyébként is magas száma, növekvő tendenciát mutat.
A családok jelentős hányadánál tapasztalható egyik, vagy mindkét szülő csökkent munkaképessége, mely évek óta fennáll, munkaerő-piaci reintegrációjuk (visszaállításuk), állapotuk és munkaerő-piactól való tartós távolmaradásuk miatt nehézségekbe ütközik.
A szociálisan hátrányos helyzetű családok esetében szinte általános sajátosság az alacsony iskolázottság, ami munkaerő-piaci lehetőségeiket beszűkíti, ezért az alkalmi munkavállalás vált jellemző tendenciává. Klienseink egy része a fekete-gazdaságban szerzi jövedelmét, ami rendszertelen jövedelemszerzést, társadalombiztosítás hiányát, és egyéb hátrányokat hordoz magában.
A gazdaságban elfoglalt hátrányos helyzetükből következik a közüzemi tartozások felhalmozása, ami gyakran a lakhatási biztonságukat kockáztatja.
1.2.2. Egyedül élő idős emberek:
Az ellátási területen egyre nagyobb arányban fordulnak elő az idős, magára hagyott, esetenként magatehetetlen kliensek. Jellemző a családi- szociális kapcsolatok beszűkülése, esetenként teljes hiánya. Saját magukat ellátni csak részben képesek, napi szintű segítő tevékenységet igényelnek, melyhez a szociális alapellátó rendszer szolgáltatása nem elegendő. Segítségnyújtás során gyakori a kevés férőhellyel bíró, szociális szakellátásba történő elhelyezés kezdeményezése, melynek realizálása hosszú várakozási idő után történik meg. Családsegítőink az alacsony jövedelemmel (öregségi, özvegyi nyugdíj, rehabilitációs járadék, baleseti ellátás) rendelkezők részére egyszeri segély kérelmet nyújtanak be a Nyugdíjbiztosító Igazgatósághoz, többször kezdeményeznek méltányossági nyugdíj emelést.
1.2.3. Gyermekek és gyermekes családok:
A családok diszfunkcionális működése (egy olyan viszálykodó család, amelyben az egyes családtagok neveletlen és erőszakos viselkedése a család többi tagjának hasonló viselkedését váltja ki. A gyermekek gyakran úgy nőnek fel ezekben a családokban, hogy ezt a viselkedésmódot normálisnak gondolják) az iskolában teljesítményzavarok, beilleszkedési problémák, interperszonális (személyes) kapcsolati problémák és magatartási problémák kialakulását eredményezik. A gondozott gyermekek családjaiban, nagy számban fordul elő az alacsony iskolázottság, ami a munkaerő-piaci elhelyezkedést jelentős mértékben megnehezíti. A munkaerő-piaci változások (munkahelyek megszűnése) miatt a munkanélküli szülők száma eleinte növekedett, majd a közmunka programok beindulásával az jelentősen csökkent. A családok anyagi helyzete viszont romló tendenciát mutat, nagy számban fordul elő a közüzemi díjak fizetésének elmulasztása, nagy összegű hátralék felhalmozása. A megélhetési problémák miatt, növekedés tapasztalható a „megélhetési bűnözés” előfordulásában, mely cselekmények elkövetésébe gyakran bevonják a kiskorúakat. Egyre gyakoribb a kiskorúak, fiatalkorúak által elkövetett lopás, rablás cselekmények előfordulása.
A szülők körében előforduló pszichés és szomatikus (testi) zavarok befolyásolják nevelési tevékenységüket, mely problémák miatt gyermekeik érzelmi szükségletei hiányt szenvednek, esetenként elhanyagoló, bántalmazó szülői attitűd tapasztalható.
A szülők problémáinak transzgenerációs (szociálisan átöröklött) volta beavatkozás nélkül, viszálykodó családi minták generációról - generációra történő átörökítését, a minták rögzülését eredményezi, mely tendencia hatása a segítő tevékenység folytatása során már jelenleg is tapasztalható.
A fent jelzett okok miatt a gyermekek fizikai, egészségügyi, értelmi, érzelmi és szocializációs fejlődéséhez szükséges feltételeket a szülők nem képesek biztosítani, melynek következményeként a gyermekek hátrányai behozhatatlanná válnak.

2. RÓLUNK

Sellye Térségi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat, Családi Napközi 2016. január 01. napjától – 2016. december 31. napjáig látta el a feladatait, de fenntartó váltást követően 2017. január 01. napjától Baksa Térségi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat néven folytatja a munkáját baksai székhellyel, de sellyei telephellyel.

• Bicskei Dezső intézményvezető, aki Drávakeresztúr, Drávasztára és Felsőszentmárton településeken családsegítői feladatokat is ellát.
• Papp Orsolya Besence, Csányoszró, Gilvánfa és Nagycsány településeken családsegítői feladatokat lát el.
• Párer Boglárka Baksa, Kisasszonyfa, Magyartelek, Tengeri és Téseny településeken családsegítői (és jelzőrendszeri felelős) feladatokat lát el.
• Kaszperné Meiszter Erika Adorjás, Baranyahídvég, Magyarmecske és Sámod településeken családsegítői feladatokat lát el.
• Tóthné Krizsán Tünde Bogádmindszent, Hegyszentmárton, Kisszentmárton-Majlátpuszta és Ózdfalu településeken családsegítői feladatokat lát el.

Minden munkatárs a kormányrendelet szerinti felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkezik.
Fenntartónk neve:    Sellye Kistérségi Többcélú Társulás (2016.01.01-től 12.31. napjáig)
                                  Baksa Község Önkormányzata (2017.01.01-től)
Székhelye, címe: 7834 Baksa, Petőfi S.u.5.
Telephely és levelezési cím: 7960 Sellye, Erdély u.4. Tel:/Fax: 73/480-682
          (A nyitva tartás rendje, ügyfélfogadás rendje, munkatársak elérhetősége
          2. sz. mellékletben részletezve.)
Típusa: Közfeladatot ellátó intézmény (állami fenntartó)
   Személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti intézmény:
• Család- és Gyermekjóléti Szolgálat
Az intézményünk ellátási területe:
Adorjás, Baksa, Baranyahídvég, Besence, Bogádmindszent, Csányoszró, Drávakeresztúr, Drávasztára, Felsőszentmárton, Gilvánfa, Hegyszentmárton, Kisasszonyfa, Kisszentmárton-Majlátpuszta, Magyarmecske, Magyartelek, Nagycsány, Ózdfalu, Sámod, Tengeri és Téseny közigazgatási területe.

A járás 38 településének területe:                                              493,69 km2
Ellátott települések száma:                                                          20
Ellátott települések területe a járás 49,3 %-a:                         243,48 km2   
Ellátott települések lakosságának száma a járás 42%-a:    6450,- fő

A Családi Napközi, mely Sellyén működött 2017. január 1. napjától már nem működik.

3. CSALÁDSEGÍTÉS és GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS
3.1. A szolgáltatás célja, feladata:
   
    Célja
• A családsegítés a szociális vagy mentálhigiénés problémákkal küzdő egyéneknek és családoknak történő célzott segítségnyújtás a szociális munka eszközeinek és módszereinek felhasználásával, amely – intézményesített keretek között - a személyes gondoskodást nyújtó segítő és a szolgáltatást igénybe vevő személy együttműködésén alapul.
Célja, hogy a krízis helyzetben lévő, szociális vagy mentálhigiénés problémákkal küzdő egyének, családok képessé váljanak saját problémáik felismerésére, megfogalmazására, megoldások kidolgozására, célja továbbá, hogy az alapvető szociális gondokkal átszőtt egyének és családok krízishelyzetét egységben kezelje, a tartósan segítségre szorulók átfogó gondozása, szociális és mentális ellátás biztosítása, valamint a prevenció.
• A gyermekjóléti szolgáltatás olyan, a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését.
    Feladata
• A szolgálat feladatainak – családsegítés vonatkozásában – az Szt., a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet, valamint a települési önkormányzatok szociális ellátásokat szabályozó helyi rendeleteinek rendelkezései határozzák meg a kereteket.
A családsegítés elsődleges feladata a családok, egyének segítése az önálló életvitelükben és a társadalomban való boldogulásukban. A szolgáltatás része a szociális, életvezetési, mentálhigiénés problémák és a krízishelyzetek felismerésének és megoldásának segítése; a helyzethez vezető okok megelőzése. A szakemberek az együttműködésre és a koordinációra építve közvetítenek a hozzájuk fordulók és a szakellátó intézmények között. Segítenek kiigazodni a lehetőségekben és rámutatnak, hogy miként lehet élni a rendelkezésre álló erőforrásokkal. Segítik az ügyfelek hivatalos ügyintézéseit, és érdekérvényesítéseit. Cél a széles körű információs bázis kialakítása a szociális, társadalombiztosítási és családtámogatási ellátásokról, az azokhoz való hozzájutás módjáról.
A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik.
A jegyző, a járási hivatal, a szociális-, az egészségügyi-, a közoktatási szolgáltató intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, az egyesületek, az alapítványok, a vallási közösségek és a magánszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást.
A kapott jelzés alapján a szolgálat családsegítője feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról.

3.2. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása:

             A gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja:
               
•    az ellátási területén élő, szociális, életvezetési és mentálhigiénés problémák
          miatt veszélyeztetett, valamint a krízishelyzetbe került egyének és családok
          számára segítő szolgáltatást nyújtson, ellátásokat közvetítsen,
• az egyének és a családok életvezetési képességének megőrzése, fejlesztése, a
         problémák kialakulásának megelőzése, kiváltó okok feltárása,
         krízishelyzetek kezelése, a kialakult problémák megszüntetésének elősegítése,
• szervezési és gondozási tevékenységet végezzen a szociális munka
       eszközeivel és módszereivel az egyének, a csoportok és a közösségek részére.
   

3.3. A szolgáltatást igénybe vevők számára nyújtott térítésmentes tevékenységeink fajtái:
• egyéni esetkezelés,
• tanácsadás,
• információ közvetítés,
• tájékoztatás,
• segítő beszélgetés ,
• továbbirányítás társintézményekhez,
• ügyintézés segítése,
• adományközvetítés,
• munkahelykeresés,
• szociális ellátásokhoz segítségnyújtás,
• prevenciós tevékenység,
• csoport foglalkozás,
• szabadidős programok szervezése,
• valamint települési jelzőrendszer működtetése.

3.4. A szolgáltatás igénybevételének módja, feltétele:

A család-és gyermekjóléti szolgáltatás szociális -és gyermekjóléti ingyenes alapszolgáltatás, kötelezően ellátandó önkormányzati feladat jelen 20 település közigazgatási területén tartózkodó önként jelentkező személyre, családra, közösségre, tekintet nélkül annak nemére, származására, vallására, társadalmi státuszára.


4. Működésünk tapasztalatai:

A 2016. január 01. napján újonnan megalakult Szolgálatunk személyi feltételei adva voltak az elinduláskor, hiszen 4 fő teljes munkaidőben, míg 1 fő heti 20 órában ( azaz fél állásban) látta el a feladatait. 2016. július 1. napjától egy új családsegítő lépett a régi helyébe, aki külföldre ment munkát vállalni (egyébként ő még nem rendelkezett diplomával, de már szakirányú főiskolára járt). Az akkori fenntartónk biztosított egy érettségivel rendelkező közmunkást, akit nyolc órában családsegítő asszisztens munkakörben tudtunk foglalkoztatni 2016 őszétől.
A munkánkhoz szükséges helyiségeket és a bútorzatot, továbbá a technikai felszereltséget az akkori fenntartó biztosította. Elmondható, hogy az átvett számítógépek, nyomtatók és telefax igen használtak voltak, melyeket az év során kisebb-nagyobb javításokkal használni is tudtunk. De került sor egy új és egy újszerű asztali számítógép beszerzésére is.

Településeinken kialakítottuk a rendszeres fogadóórákat, melyeket zömében a Polgármesteri Hivatalokban tartunk. A visszajelzésekből azt tapasztaltuk, hogy míg 2016 előtti években nem volt rendszeres a családgondozó (családsegítő) jelenléte a településeken, addig a megalakulásunkat követően ez megfordult, azaz a rendszeresség tapasztalható. Úgy a ,,régi”, mint az ,,új” családsegítők kiépítették azokat a kapcsolatokat, amelyek szükségesek a munkánk ellátásához. Sikeresen tudunk, illetve tudtunk együttműködni a ,,jelzőrendszeri tagokkal”, de elsősorban a védőnőkkel, iskolai-, és óvodai dolgozókkal, de természetesen a többi taggal is.

A kötelezően megtartandó fogadóórákon túl a családsegítő munkatársak leggyakrabban terepen dolgoznak, a családokat az otthonukban keresik fel. A családlátogatáson kívül a hivatalos ügyek egy része is terepen történik, másik része irodánkhoz kötött.

A családlátogatáson kívül leggyakrabban a tanácsadás, segítő beszélgetés, információnyújtás , ügyintézés fordul elő. Gyakran más szolgáltatásba is kell közvetíteni a klienseket, mint a Család-és Gyermekjóléti Központ vagy a Pedagógiai Szakszolgálat által biztosított szolgáltatások felé (jogi, pszichológiai segítségnyújtás), illetve tovább irányítani más szolgáltatásba.

Januártól a családlátogatások száma térségben összesen 1368 alkalom (ez a szám annak tudható be, hogy a jogszabály előírja alapellátás keretében gondozott családoknál a havi minimum 3 személyes kapcsolatfelvételt) fordult elő.

Valamennyi családsegítős munkatárs egyéb, külön meg nem nevezett program során, felkérésre arányosan részt vesz a szervezési és kivitelezési feladatokban saját területén (falunapok, gyermeknap, fesztivál).

Valamennyi családsegítő munkatárs részt vesz a települési önkormányzatok kötelezően ellátandó feladataként biztosítandó szünidei gyermekétkeztetéshez való hozzájutás tájékoztatásában.


4.1. Adománygyűjtés és osztás szervezése

Intézményünk költségvetése nem teszi lehetővé, hogy pénzbeli és természetbeni juttatásokat biztosítsunk klienseink részére. A gyakorlat alapján megállapítható, hogy erre klienseinknek szüksége van (élelmiszer, ruházat, bútor stb.).
Munkatársaink adományok közvetítésében nyújtanak segítséget, klienseket delegálnak civil szerveztek által szervezett adományozási kampányhoz, de támogatói igazolásokat is adunk ki a Pécs-Egyházmegyei Katolikus Caritas Alapítvány Központi Iroda felé is, ahol szintén ingyenes adományokhoz juthatnak a rászorultak. Itt kell megemlíteni a Babtista Szeretet Szolgálatot valamint egy budapesti és egy csányoszrói magánszemélyt is akik élelmiszert, illetve bútorokat adományoztak.
Magyar Máltai Szeretetszolgálat által biztosított baba-mama csomag és élelmiszer adomány osztásában segédkezünk. Összesen 6 kezdő csomagot és táskát adtunk át várandós kismamáknak és 60 doboz HIPP BIO rizspépet.
Részt vettünk december közepén egy pécsi áruházban a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szervezésében egy egész napos hétvégi adománygyűjtésben, ahol közel száz családnak tudtunk tartós élelmiszer csomagot összeállítani és eljuttatni karácsony előtt a rászorultaknak.

Intézményünk rendszeresen ruha adományok kiosztására nyújt lehetőséget, továbbá ruhabörze szervezésében vettünk részt. Nagy hiányossága a rendszernek, hogy élelmiszer, gyógyszer és bútor esetlegesen érhető csak el az adományok összetételének függvényében. Az adományozó szervezetek kevés pénzeszközzel rendelkeznek, így ritkán tudnak a meglévő adományokon kívül mást is biztosítani. Problémát jelent a bútoradományok kezelése is. mivel e szervezetek hozzánk hasonlóan nem tudják megoldani a szállítást és a raktározást.




5. Térségünkben élő gyermekek veszélyeztetettségének okai:

Gyermeknevelési problémák: az iskolai hiányzások problémája egyre nagyobb gyakorisággal jelenik meg. A családok egy része esetében sajnos már generációk óta nem jelent problémát, ha a gyermek még az általános iskola nyolc osztályát sem járja ki, annak ellenére, hogy az iskolai végzettség megszerzésének fontosságára, folyamatosan figyelem felhívás történik. A szülők egzisztenciális, szociális, egészségi állapotának válságos helyzete miatt, szülői szerepeiknek nem képesek eleget tenni, gyermekeikkel kapcsolatosan jelentkező problémák kezelésében tehetetlennek bizonyulnak.

Az iskolai hiányzások problémája a kamasz gyermekek egy részénél egyéb devianciákkal párosul, míg más esetekben inkább a teljesítmény-zavarra vezethető vissza. Az iskolai hiányzások hátterében húzódó okok feltérképezése során gyakran derül fény arra, hogy a családban fellelhető problémák mellett, rendszer abúzus áldozataivá válnak a gyermekek, ami a gyermekek beilleszkedési nehézségeihez, deviáns magatartáshoz vezet. A deviáns magatartás és az alacsony szintű teljesítmény miatt gyakori a magántanulói státusz iránti kérelem benyújtása, ami a gyakorlatban nem tükrözi a Köznevelési Törvényben megfogalmazott irányelveknek való megfelelést.
A gyermeknevelési problémák gyakori kiváltói a szülők egymás közti konfliktusainak, valamint a nem megfelelő gyermek nevelési módszerek, melyek a gyermek korához, értelmi fejlődési szintjéhez nem igazodnak, gyakran eredményezik szülők és gyermekük közti konfliktusokat.
A fenti problémákhoz szorosan kapcsolódnak a szülők, vagy családi életvitelében megjelenő nehézségek, mely a gondozott gyermeket, gyermekeket érintette.
Leggyakoribb esetek a párkapcsolati változások, melyek gyakran költözéssel járnak, a gyermek számára veszélyeztető életkörülmények, lakáskörülmények, a gyermek korának nem megfelelő napirend, kötelező (iskolai) elfoglaltságaik figyelmen kívül hagyása.

Szülő vagy család életvitele: A családok életvitelének alakításában az egyik legnagyobb problémát a család felnőtt tagjainak addikt (leggyakoribb formája – alkoholfogyasztás) életmódja jelenti. Az addikcióval együtt járó kontrollvesztés miatt súlyos problémát okoz a családtagok, gyermekek verbális és fizikai bántalmazása, nem utolsó sorban a kóros szülői minta bevésődésének lehetősége.
Több esetben a rendőrségi intézkedések is e problémakörben történnek. A kevés jövedelem, munkanélküliség, tartós betegség, a szenvedélybetegségek jelenléte, a párválasztási problémák stb. ezek mind befolyásoló tényezők a kliensek körében.
A család nem megfelelő életvitele, magában hordozza a gyermek helytelen nevelésének problémáját.

Szülő és gyermek közötti konfliktus: A diszfunkcionálisan működő családok esetében gyakori a szülő és gyermeke közötti konfliktus, melynek számtalan oka közül nagy jelentőséggel bír a családon belüli szerepek tisztázatlansága, határok hiánya, egymás tiszteletének, megbecsülésének hiánya.
A társadalmi rétegek szinte minden szintjén előforduló jelenség a gyermekek értelmi, érzelmi és fizikai elhanyagolása.
Az általunk gondozott gyermekek családjaiban rendszeresen tapasztaltunk családi konfliktust (szülők egymás közt, szülők és gyermekek közt), valamint gyermeknevelési problémákat. Ez a két probléma szinte együtt jár.

Anyagi jellegű problémák: A kliensek szükségleteinek kielégítése nem megfelelő, alapszükségletek kielégítésében szenvednek hiányt, melynek elsődleges áldozatai a gyermekek. Ezen problémák befolyásolják a gyermekek szocializációját, későbbi iskolai teljesítményüket, hosszútávon behozhatatlan lemaradást eredményeznek. Az anyagi jellegű problémák szakmai szempontból is problematikusak, mivel amíg a szükséglet hierarchia alsó szintjének kielégítésére kell törekedni, addig a magasabb szintű szükségletek kielégítése csak illúzió maradhat.
A zsák települések elszegényedett falvaiban kevés a munkalehetőség. A településen élő lakosság nagy része közmunkaprogramban dolgozik, amikor nem működnek a programok, foglalkoztatást helyettesítő támogatásból élnek. Ez a gyermekes családok esetében veszélyezteti a gyermekek megfelelő ellátását. Ilyenkor sok esetben fordulnak a szolgálathoz ruha, bútor és élelmiszer adományért.
Az adományért folyamodás az év egészére jellemző és egyre szélesebb körben. A kevés jövedelemmel rendelkező családok, egyének a házuk állagát nem tudják megóvni.

Gyermekintézménybe beilleszkedési problémák: Tanulási és részképesség zavarok iskolai beilleszkedési problémákhoz vezetnek, mivel a gyermekek nem képesek lépést tartani a társaikkal, sorozatos kudarcok érik őket, ami magatartási, beilleszkedési problémákhoz és iskolakerüléshez vezet. Gyakran ebben a tárgykörben megoldási technika a szakmailag kifogásolható magántanulói jogviszony létesítése.
Kapcsolati problémák, kapcsolattartás: A szülők egymással folytatott válási harca során nem vesznek tudomást arról, hogy gyermekeik lelki károsodását ők maguk idézik elő, a problémák forrása a szülők közötti háború.















6. Alapellátásban részesülők száma:

az alapellátás keretében, önkéntes együttműködési megállapodás kötését követően (5. számú melléklet) családgondozással segítjük a támogatást kérő családokat, gyerekeket. Ez településenként változó. Egy családgondozónak 25 ilyen családja lehet.


IGÉNYBEVÉTEL MÓDJA
IGÉNYBEVÉTEL MÓDJA IGÉNYBEVÉTEL MÓDJA
TELEPÜLÉS ALAPELLÁTÁSBAN LÉVŐ CSALÁDOK SZÁMA
(családon belüliek száma összesen) EGYSZERI ALKALOMMAL TANÁCSADOTTKÉNT MEGJELENTEK SZÁMA CSALÁDLÁTOGATÁSOK
SZÁMA

száma/érintett JELZÉSEK SZÁMA
ADORJÁS 0 család (0 fő) 16 0 66/9 5
BAKSA 1 család (6 fő) 7 0 12/4 1
BARANYAHÍDVÉG 1 család (3 fő) 5 0 5/1 3
BESENCE 3 család (9 fő) 7 7 63/16 5
BOGÁDMINDSZENT 8 család (27 fő) 16 2 97/27 5
CSÁNYOSZRÓ 3 család (10 fő) 17 4 29/11 7
DRÁVAKERESZTÚR 0 család (0 fő) 7 4 10/10 2
DRÁVASZTÁRA 1 család (1 fő) 6 1 40/10 6
FELSŐSZENTMÁRTON 2 család (4 fő) 18 0 30/30 3
GILVÁNFA 14 család (48 fő) 43 8 186/48 16
HEGYSZENTMÁRTON 12 család (30 fő) 17 0 217/30 9
KISASSZONYFA 3 család (14 fő) 6 7 40/14 3
KISSZENTMÁRTON-MAJLÁTPUSZTA 10 család (45 fő) 28 1 169/45 18
MAGYARMECSKE 4 család (13 fő) 14 7 125/24 3
MAGYARTELEK 4 család (4 fő) 8 0 63/6 2
NAGYCSÁNY 1 család (4 fő) 4 1 18/7 4
ÓZDFALU 4 család (14 fő) 10 13 77/14 4
SÁMOD 1 család (1 fő) 0 0 37/1 2
TENGERI 1 család (3 fő) 2 0 5/5 0
TÉSENY 9 család (41 fő) 17 0 79/13 16
összesen 83 család (48 fő) 286 55 1368/325 107


7. Válsághelyzetben levő várandós anyák gondozása:

Az elmúlt évben konkrét jelzés nem érkezett ebben a témakörben, de amennyiben érkezett volna úgy az alábbiak alapján járunk el.

A várandós anyával, illetve a gyermek veszélyeztetettségével kapcsolatos jelzést a gyermekjóléti szolgálat fogadja és a probléma jellegéhez, a veszélyeztetettség mértékéhez, a család szükségleteihez igazodó segítséget nyújt, illetve intézkedést kezdeményez a veszélyeztetettség kialakulásának megelőzése, csökkentése, illetve megszüntetése érdekében. várandós anya szociális válsághelyzete: olyan családi, környezeti, társadalmi helyzet vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését, társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ezáltal veszélyezteti a magzati fejlődést, a gyermek egészséges megszületését.


A válsághelyzetben lévő várandós anya segítséget kaphat az általa igénybe vehető ellátások megismerésében és igénylésében. Tájékoztatást kap az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, a kötelességeiről.

A születendő gyermeke felnevelését nem vállaló, válsághelyzetben lévő várandós anya informálódhat a nyílt és a titkos örökbefogadás lehetőségéről, valamint a nyílt örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek elérhetőségeiről, illetve a nyílt és titkos örökbefogadás menetéről.
A 18 év alatti várandós anyák gondozása során különös figyelemmel kell lenni a biológiai és érzelmi éretlenségre, mely egy sor speciális problémát vet fel beismert, várt terhességnél is. Titkolt terhesség esetén ezt a helyzetet még tovább súlyosbítja a titkoltság, tagadás. Emiatt fokozott figyelmet kell fordítani a 18 év alatti lányok terhességére, még kiemeltebben a titkolt terhességére.
Egyre több az olyan kiskorú tizenéves, akinek szexuális kapcsolata van és ezzel párhuzamosan nő a várandós tinédzserek száma is. A várandós tinédzserekkel kapcsolatban általában elmondható, hogy elővigyázatlanok, a nemiség, a fogamzás legalapvetőbb kérdéseivel sincsenek tisztában. A pszichológia abúzusként (visszaélésként), a jogtalanság formái között tartja számon a tinédzserkori szexualitást, még akkor is, ha tényleges erőszak nem történt. Az abúzusra adott pszichés reakciók egyike lehet a terhesség titkolása, tagadása. Fontos, hogy a szakember a kiskorúval történő segítő munka során ezt minden esetben szem előtt tartsa.

A gyermekjóléti szolgálat családsegítője alapellátás keretében nyújt segítséget annak a kiskorú várandós anyának, aki segítségkéréssel fordul hozzá, vagy akinek más állapotáról az észlelő- és jelzőrendszer tagja jelzést tett a gyermekjóléti szolgálat felé.
A családsegítő a hozzá forduló kiskorú számára lehetővé teszi a négyszemközti bizalmas beszélgetést, támogatásáról biztosítja és tájékoztatja őt lehetőségeiről, de egyértelművé teszi a kiskorú számára, hogy a szülőknek, mint törvényes képviselőknek a várandósság tényéről haladéktalanul értesülniük kell, mivel minden további teendő a törvényes képviselő engedélyével, beleegyezésével, kérésére történhet (terhesség megszakítás, gyermekek átmeneti otthonában történő elhelyezés, gyámság a születendő gyermek esetében, örökbeadás). A családsegítő a kiskorúnak és szüleinek segítséget nyújt a helyzet elfogadásában és a kiskorú állapotának előrehaladottsága tekintetében ismerteti a lehetséges döntési alternatívákat. Segíti a kiskorú és szülei döntését, de nem befolyásolhatja azt.
A családsegítő a kiskorúval kapcsolatos információkat bizalmasan kezeli, azokat kizárólag az esetbe bevont szakemberekkel (védőnő, házi gyermekorvos, a jelzéssel élő szakember) osztja meg a kiskorú és törvényes képviselői tudtával.
A családsegítőnek tisztában kell lennie a kiskorú várandós lehetőségeivel (a születendő gyermek gyámsága, örökbefogadási eljárás, művi abortusz feltételei stb.), jogaival és kötelezettségeivel (egészségügyi vizsgálatokon való részvétel, közoktatási rendszerben való részvétel, stb.) a megfelelő tájékoztatás és segítségnyújtás érdekében.

Az alapellátás keretében történő gondozás célja a várandós kiskorú további (pl.: egészségügyi, oktatásügyi) veszélyeztetettségének megelőzése, illetve megszüntetése, a magzati élet tiszteletben tartása és védelme. Ennek keretében olyan cselekvési terv alapján történő együttműködés kialakítására van szükség, ami a kiskorú számára biztonságot nyújt és életvezetését a lehető legmegfelelőbb irányba alakítja. (A gyermekjóléti szolgálat nem hagyhatja figyelmen kívül, ha a vélelmezett apa is kiskorú, a családgondozás az ő esetében is szükségszerűvé válhat.) A várandós kiskorú a tankötelezettségének eleget tehet a hatályos közoktatással kapcsolatos jogszabályok alapján, melyet a családgondozónak ismernie kell annak érdekében, hogy a kiskorút, s családját támogassa a közoktatásban való részvételben, azaz a tanulmányok folytatásában, szakma, esetleg érettségi megszerzés

A 18 év feletti várandós anya gondozása: annak a nőnek, aki a terhességét titokban tartja és/vagy válsághelyzetben van, mind a már meglévő gyermekeire, mind a születendő gyermekére fokozott figyelmet kell fordítani és a gyermekjóléti szolgálatnak gondoznia kell. Teendők az önkéntes együttműködésen alapuló alapellátásban - tájékoztatás, - információnyújtás, - közvetítés, - szükség esetén továbbküldés annak alapján, hogy a várandós milyen alternatívát választ a szociális munkás által felkínált lehetőségekből.


8. családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása:

A családjából kiemelt (hatósági eljárás során kiemelt) gyermek(ek) szüleinek gondozásáról nem tudunk beszámolni, tekintettel arra, hogy annak feladata nem a Szolgálatunké, hanem az egész járásra kiterjedő és hatáskörrel bíró Sellye Család-és Gyermekjóléti Központé.
Egyszeri esetkezelésekkel, tanácsadásokkal tudunk segíteni, mint az esetlegesen felmerülő kapcsolattartásokkal összefüggő kérelmek megfogalmazása, megírása, továbbá ügyintézésekkel, valamint bútor, élelmiszer, ruha adományok közvetítésével segíthetjük, segítjük a családokat.
A gyermekek családjába való visszagondozása során együttműködünk Sellye Család-és Gyermekjóléti Központ esetmenedzsereivel, illetve a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ gyermekvédelmi gyámjaival.


9. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása.

Tájékoztatom a Tisztelt Képviselő Testületet, hogy 2016. évben gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők NEM tartottak ellenőrzést Szolgálatunknál.


10. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések).

A 2016-os év során elsősorban arra törekedtünk, hogy a tárgyi-, személyi követelményeknek eleget téve a kötelező szolgáltatásokat a klienseink felé közvetíteni tudjuk. Azon szolgáltatások, melyek igénybevételére tovább küldhessük a gyermekeket, családokat, felnőtteket a tavalyi év során elég kezdetlegesek, vagy elérhetetlenek voltak az év elején.
Itt elsősorban a Központ általi szolgáltatásokra, mint a jogi-, és a pszichológiai szolgáltatásokra kell gondolni.
De gondolni kell arra a feladatunkra is, hiszen azt a jogszabályok is előírják, hogy az eredményes gondozás érdekében szükséges lenne a helyettes szülői hálózat megszervezése is, ami egyenlőre még nem is működik. Ennek sajnos sem a személyi, sem a finanszírozási feltételei nem állnak rendelkezésünkre.
Nagy problémát jelent hogy nincs az ellátási területünkön gyermekpszichiáter, de az is, hogy nagyon kevés a pszichológusi óraszám jut a szolgáltatásra. Ezen ellátásra, mint segítségre egyre több gyermeknek lenne szüksége.

Az ellátási területünkön több település is érintett az EFOP-1.5.3., az EFOP -3.9.2. pályázatokban, melyek beadásra kerültek tavasszal. A járásunk tekintetében is folyamatban van egy ún. ,,Gyermekesély” program, mely még elbírálás alatt van, illetve egy EFOP- 1.7.1. elnevezésű pályázat indításában vagyunk érdekeltek a Dél-Baranya Határmenti Települések Egyesülete gesztorálásában.

Amennyiben a fenti pályázatok befogadásra kerülnek, illetve nyernek is a bírálatokat követően, akkor jó pár évre biztosított lehetne az ellátási területünkön élő családok számára biztosított szolgáltatások bővítése.



Szolgálatunk minden munkatársa nevében kérem a
Tisztelt Képviselő Testületet, hogy
a fenti beszámolónkat fogadja el.


Sellye, 2017.05.04.                     
                                                    Tisztelettel:


                                                                                              Bicskei Dezső                                                   
                                                                                           intézményvezető                                                   












1. számú melléklet


A Gyvt. az 1997. évi XXXI. törvény 96.§ (6) bekezdése alapján a települési önkormányzat és az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-éig – az alábbi meghatározott tartalommal - átfogó értékelést készít.   

A települési önkormányzat által készítendő átfogó értékelés tartalmi követelményei:
1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira.
2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása:
- a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága,
- egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok,
- gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok.
3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása:
- gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, válsághelyzetben levő várandós anyák gondozása, családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai),
- gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggő tapasztalatok.
6. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása.
7. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések).
8. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása.
9. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció stb.).













2. számú melléklet

TELEPÜLÉSEK CSALÁDSEGÍTŐI ÉS FOGADÓÓRÁI:

Kaszperné Meiszter Erika családsegítő (Tel.: 30/296-7029)
Sámod: Polgármesteri Hivatalban                  minden kedd                            9.00-10.00
Adorjás:    Polgármesteri Hivatalban             minden kedd                         11.00-12.00
Baranyahídvég: Polgármesteri Hivatalban   minden kedd                           13.00-14.00
Magyarmecske: Polgármesteri Hivatalban minden csütörtök                     14.00-15.00

Papp Orsolya családsegítő (Tel.: 30/296-7484)
Csányoszró (Besence, Nagycsány): Polg. Hivatalban    páratlan kedd             9.00-11.00
Gilvánfa:                                           Polg. Hivatalban    páratlan szerda          9.30.-11.30

Párer Boglárka családsegítő (Tel.: 30/296-7505)
Baksa (Tengeri) : Polgármesteri Hivatalban          páratlan csütörtök                8.00-11.00
Téseny: Polgármesteri Hivatalban                         páratlan szerda                     8.00- 9.30
Kisasszonyfa: Polgármesteri Hivatalban               páratlan kedd                      9.00-10.00
Magyartelek: Polgármesteri Hivatalban                páratlan kedd                     10.00-11.00

Bicskei Dezső intézményvezető (Tel.: 30/296-6828)
Felsőszentmárton: Polgármesteri Hivatalban      páros csütörtök                  12.30-13.30
Drávakeresztúr: Polgármesteri Hivatalban          páros csütörtök                  13.45-14.45
Drávasztára: Polgármesteri Hivatalban             páros csütörtök                   15.00-16.00

Tóthné Krizsán Tünde családsegítő (Tel.: 30/296-7363)
Bogádmindszent(Ózdfalu): Önkorm.Hivatalban             páros kedd             13.00-15.00
Hegyszentmárton: Biztos Kezdet Gyerekházban       minden csütörtök         13.00-15.00
Kisszentmárton (Majlátpuszta): Önkorm.Hivatalban páratlan szerda         13.00-15.00

Intézmény nyitva tartásának és ÜGYFÉLFOGADÁSÁNAK RENDJE:
A Baksa Petőfi S.u.5. szám alatti székhelyen:                        fogadóórán
A Sellye, Erdély u.4. szám alatti telephelyen: H-CS 9.00.-12.00 12.30.-15.00.
                                                                   P             900.-12.00
Minden egyéb településen az ügyfélfogadás a Polgármesteri Hivatalokban, vagy a Közös Önkormányzati Hivatalnál történik heti, illetve kétheti rendszerességgel, előre egyeztettet és helyben kihirdetett időpontokban.

                                              3. számú melléklet

Baksa Térségi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat
                   Székhely: 7834 Baksa, Petőfi S.u.5.
                        Telephely és postacím:7960 Sellye, Erdély u. 4.
                  Tel./Fax: 73/480-682
                baksa.csaladsegito@gmail.com

MEGHÍVÓ

A 15/1998.NM rendelet 9.§ 5. bekezdés alapján Tisztelettel meghívjuk   


……………………………………………………………...


a Baksa Térségi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat által szervezett

gyermekvédelmi éves szakmai tanácskozásra.

A tanácskozás ideje: 2017. február 22. (szerda) 14:00 óra

A tanácskozás helyszíne: Ormánság Közösségi Ház (Sellye)

Napirend:
1. A gyermekek veszélyeztetettségét észlelő- és jelzőrendszer 2016. évi működésének értékelése.
2. A 2017. évre vonatkozó javaslatok, célok megfogalmazása (az éves jelzőrendszeri intézkedési terv elkészítéséhez).

Kérjük, hogy a tanácskozás eredményessége érdekében szíveskedjen megjelenni.

Sellye, 2017.01.20.                     
                                                          Tisztelettel:


             Párer Boglárka                                                                   Bicskei Dezső                                                   
      jelzőrendszeri felelős                                                             intézményvezető


4. számú melléklet
Éves Szakmai Tanácskozás
Az Intézményünk 2017. február 22-én tartotta éves szakmai tanácskozását, melyre meghívásra került valamennyi jelzőrendszeri tag az ellátási területről. (3.számú melléklet: MINTA Meghívó)

A jelzőrendszer tagjai közül, akik a jelzéseket küldték:
• védőnők,
• óvodák,
• iskolák,
• Biztos kezdet Gyermekház,
• rendőrség,
• önkormányzat,
• civil szervezetek közül csak a Máltai Szeretet Szolgálat,

A jelzőrendszer tagjai, de az év során jelzéssel nem éltek:
• háziorvosok,
• gyermekorvosok,
• házi segítségnyújtók,
• falugondnokok,
• ápolást, gondozást nyújtó intézetek,
• ügyészség, bíróság,
• pártfogó felügyelői szolgálat,
• áldozatsegítés és kárenyhítés feladatait ellátó szervezetek,
• civil szervezetek,
• egyesületek, alapítványok, egyházi jogi személyek,
• munkaügyi hatóság,
• gyermekjogi képviselő.

• A Tanácskozás folyamán a jelzőrendszer teljes körű és részletes éves működésének kiértékelése mellett, röviden ismét a 2016. január 1-től életbe lépett gyermekjóléti és családsegítő szakmai feladatokat érintő változások is szóba kerültek, illetve a járásunk területén található Családsegítő-és Gyermekjóléti Szolgálatokhoz (Vajszló és Sellye) és Családsegítő- és Gyermekjóléti Központhoz tartozó települések ismertetése, illetve a Szolgálatok, valamint a Központ elérhetőségei, tekintettel arra, hogy vannak jelzőrendszeri tagok, akik átfedéssel dolgoznak így nem minden esetben érkezik a jelzés a megfelelő címzetthez.
• Szóba került még a jelzőrendszer működésével és működtetésével kapcsolatos jogszabályi változások. A szakemberek továbbá információt kaptak az Szolgálatunk átalakulásával (Sellye Térségiből Baksa Térségivé válásunkról) kapcsolatosan is.
• A Tanácskozás folyamán fórumot biztosítottunk a kérdések és szakmai témájú problémák megbeszélésére, tisztázására is.
• A Szakmai Tanácskozáson a meghívott 74 fő közül összesen mintegy 25 szakember jelent meg (33%), többek között óvodák és iskolák kapcsolattartói, védőnők, gyermekorvos, Máltai Szeretet Szolgálat, Biztos Kezdet Gyermekház, Tanoda, az illetékességi területén működő önkormányzati képviselők, polgármesterek, jegyzők, gyermek-és ifjúságvédelmi koordinátor és a pártfogó felügyelet képviselte magát.
• Ami fájó, egyúttal érthetetlen, hogy a rendőrség (a Járási Rendőrkapitányság vezetőjét kértem, hogy a 20 település körzeti megbízottainak tegye lehetővé a megjelenését) képviselői nem jelentek meg, továbbá a háziorvosok közül senki, de a gyámhatóság sem képviseltette magát a Tanácskozáson.


















EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS          5. számú melléklet

Amely létrejött egyrészről Baksa Térségi Család- és Gyermekjóléti Szolgálat, mint ellátást nyújtó szolgáltató (továbbiakban Szolgáltató) képviselő Bicskei Dezső intézményvezető, másrészről
a család-, és gyermekjóléti szolgáltatást igénybe vevő (továbbiakban Igénybe vevő):
Név:…………………………………………………………
születési név:……………………………………………….
születési hely, idő:………………………………………….
anyja neve:………………………………………………….
TAJ száma: ………………………………………………….
állandó lakcím:…………………………………………………………………………..
tényleges tartózkodási hely:……………………………………………………………..
Telefonszám: ………………………………………………
Email cím:………………………………………………….
Igénybe vevő törvényes képviselője:
Név:………………………………………………………..
születési név:………………………………………………
születési hely, idő:…………………………………………
anyja neve:…………………………………………………
TAJ száma: ………………………………………………...
állandó lakcím:………………………………………………………………………….
tényleges tartózkodási hely:…………………………………………………………….
Telefonszám: ………………………………………………
Email cím:………………………………………………….

Között, a mai napon az alábbi tartalommal.


1. Felek megállapodnak, hogy a szolgáltatást Igénybe vevő számára a Szolgáltató térítésmentes szolgáltatást nyújt az alábbi feltételekkel:
1.1. Az esetkezelést végző családsegítő neve: ------------------------------------------------------
1.2 Elérhetősége munkaidőben:    73/480-682 és ………………………………………...
Krízis, váratlan esemény bekövetkezése esetén elérhető a Sellye Család és Gyermekjóléti Központ munkatársa munkaszüneti-, és ünnepnapokon, hétvégeken, hétköznap munkaidő után a 20/378-6668 telefonszámon
2. A térítésmentes szolgáltatás formája: családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás.
2.1. Családsegítés körébe tartozó szolgáltatás:
- szociális, életvezetési és mentális tanácsadás,
- anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátáshoz, valamint   
    szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás megszervezése,
- szociális segítőmunka, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok   
    megoldásában való segítségnyújtás,
- közösségfejlesztő programok szervezése,   - egyéni és csoportos készségfejlesztés,
- tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, adósságterhekkel, lakhatási problémákkal
    küzdők, a fogyatékossággal élők, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, pszichiátriai
    betegek, a kábítószerproblémákkal küzdők, illetve egyéb szociálisan rászoruló személyek   
    és családtagjaik részére tanácsadás nyújtása,
- kríziskezelés, nehéz élethelyzetben lévő családok segítése.
2.2. Gyermekjóléti szolgáltatás körébe tartozó szolgáltatások a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében:
- a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való
    tájékoztatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése,
- családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros
szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése,
- a válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása,
valamint szociális szolgáltatásokhoz és gyermekjóléti alapellátásokhoz, különösen a
családok átmenti otthonában igénybe vehető ellátásokhoz történő hozzájutásának szervezése,
- szabadidős programok szervezése,
- hivatalos ügyek intézése.
2.3. A gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében:
- a veszélyeztetettséget előidéző okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése.
2.4. A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében:
- a gyermekkel és a családjával végzett szociális segítőmunkával elősegítjük a gyermek
problémáinak rendezését, a családban jelentkező működési zavarok ellensúlyozását,
- a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés és
a   kapcsolattartás esetében kezdeményezi
• egyéb gyermekjóléti alapellátások,
• szociális alapszolgáltatások,
• egészségügyi ellátások,
• pedagógiai szakszolgáltatások igénybevételét.
Az eg             3. Szolgáltatást Igénybe vevő/Törvényes képviselője nyilatkozik, hogy a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatások elemeiről, azok tartalmáról, feltételeiről, a Szolgáltató által vezetett és az Igénybe vevőre vonatkozó nyilvántartásokról, az ellátotti jogok és a panaszjog gyakorlására vonatkozó szabályokról tájékoztatást kapott, illetve az ezekkel kapcsolatos valamennyi kérdése megválaszolásra került.
                                     4. Adatkezeléssel, tájékoztatással, titoktartással kapcsolatos szabályok:
                        4.1. Szolgáltatást Igénybe vevő/Törvényes képviselője nyilatkozik, hogy tudomásul veszi a Szolgáltatóra irányadó jogszabályokban meghatározott nyilvántartási és szakmai dokumentációs kötelezettségét, adatainak kezeléséhez hozzájárul. Továbbá tudomásul veszi, hogy köteles a nyilvántartásokhoz adatokat szolgáltatni, illetve a jogosultsági feltételekben, valamint a személyazonosító adataiban beállt változásokról.
                               4.2. Szolgáltatást igénybe vevőt a részére biztosított szolgáltatással kapcsolatosan is megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titoktartás.
                                    5. Szolgáltatást Igénybe vevő/Törvényes képviselője jelen megállapodás aláírásával
                                     kinyilvánítja a Szolgáltatóval való együttműködési szándékát.
                                    6. Panaszkezelés: a mellékelt panaszkezelési szabályzat alapján.
                7. Egyéb rendelkezések: Jelen megállapodás módosítására a Szolgáltató és az Igénybe vevő/Törv.képviselője közös megegyezés alapján kerül sor. Alulírottak a jelen megállapodást elolvasás után, mint akaratukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag írják alá.
                                     Alulírott, Igénybe vevő/Törv.képviselője a mai napon a megállapodás egy példányát átvettem és a benne foglaltakat tudomásul vettem.
Sellye,                         20…………...
…………………………….    ……………………………    ……………………………..
szülő, törvényes képviselő         szolgáltatás igénybe vevő                intézményvezető

« vissza

Baksa Község Önkormányzata
7834 Baksa, Petőfi u. 5.
Tel./fax: 72/372-011
baksakozseg@freemail.hu
A honlap fejlesztője és tárhelyszolgáltatója:
EUNet 2000 Nonprofit Kft.
7632 Pécs, Megyeri út 72.
Telefon: 72/525-688
ugyintezes@eunet2000.hu