Főoldal
« vissza

Baksáról

A település története

Ide kattintva egy képes bemutatót tölthetnek le Baksa Községéről..

Ritkán akadnak olyan írásra, amely arról számol be, hogy egy bizonyos helyiség mikor, melyik esztendőben létesült. Korai helyiségeink közé tartozik BAKSA is, első megtelepülésének, neve megalkotásának időpontja ismeretlen.
A község nevéről „Boxa” írásmódban 1247-ből vannak adatok. (Győrffy I. 177.)
A helyiség neve személynév eredetű, vagyis a régi magyar Baksa (feltehetőleg a régi szláv Boksa ill. Bogsa személynév átvétele, jelentése: Isten) személynév lett településnévvé.
Baksa legkorábbi – ismert- birtokosai a kovázdi vár (ahol a Dráva a Dunába ömlik) katonái, ún. várjobbágyok voltak. A hajdani Baksa nagyobb volt a mainál, magába foglalta egész Tengeri területét, ill. Kisdér területének egy részét.
Az egészet kettészelte É-D irányba haladó vízfolyás, ma Malomárok.
A középkorban a területen új falvak születtek. Az egykor kovázdi várjobbágyok kezén lévő, de a XIII. sz. közepére földesúr nélkül maradt baksai részt Németi nemzetségbeli Leonhard ispán szerezte meg.

A török hódoltság idején
A XVI. században a Pécs- Szigetvár és a Siklós-Sellye fő útvonalszakasz Baksát és környékét a nagyobb mezővárosok és a kereskedelmi központok piacaival, vásáraival hozta összeköttetésben.
A mohácsi csatában szétvert, menekülő magyar hadsereget üldöző török lovas alakulatok Baksa vidékén 1526. augusztus 29-ét követő napokban jelentek meg.
A falu népe feltehetőleg a közeli erdőkbe szerzett menedéket.
1532. júliusában Szulejmán szultán csapatai és Szapolyai János király magyar hívei a Siklós-Szigetvár útvonalon vonultak el.
A török katonai- polgári közigazgatás alatt 1543 után Baksa vidéke a mohácsi szandzsákba tartozott. A török náhije (járásféle területegység) a török helyőrségek székhelyére piacra járó falvakat fogta össze. Ebben az időben Baksa lakosai Pécsre vitték be áruikat eladni.
Szulejmán szultán 1543. évi nyári hadjáratai után az elfoglalt magyar területek lakosságát, ill. azok termőképességét részletes török adójegyzékbe, ún. defterbe vetette fel.
Baksa vidékére vonatkozóan 7 évben feljegyzett deftert ismerünk, melyből 4 kézirata Isztambulban a Levéltárban található, a másik 3 ( 1554,1565, 1582) Bécsben maradtak fenn.
Az 1580-as évek után a gazdasági állapot lassú hanyatlásnak indult, a gyors gazdasági pusztulást az 1593 után megindult 15 éves háború hozta magával.
Ezekben az időkben Baksa lakói valószínűleg az erdei tisztásokon húzták meg magukat, a falvak belső lakótelkei néhány évig lakatlanok maradtak.
A törökök 1600 őszén elfoglalták Nagykanizsát, Baksa vidéke is a kanizsai beglerbég pasák kormányzása alá került.
A székhelytől távol élő pécsi püspök, Dávid Pál birokai között szerepel Baksa (1627).
1664 után Baksa vidékére a Zrínyi-Draskovih családi birtoklás terjedt ki.
1675. Zrínyi Miklós második feleségének birtokjegyzékében sorolják fel községünket.
Fejlődés a hódoltság megszűnése után
Az első összeírók 1687-ben Baksán és környékén 4 házat, 4 családot, művelt szántóföldet és szőlőt találtak, lakatlanná váltak a szomszédos falvak is, a lakók jobb híján erdőkbe, mocsarakba húzódtak a felszabadító háborúk megpróbáltatásai elől.
A település kezdetben néhány házból áll, Görcsöny felől jövő új jobb oldalán egy sor házból, a központja kettő kétsor házból álló utcából, egy „L” alakú és egy „+” alakú nagyobb épületből állt.
A föld hasznosítása szempontjából a legfontosabbak az erdők voltak. Különösen nagy kiterjedésű erdők húzodtak Baksa keleti részén, ahol Velényből a rádfai útig összefüggő, csaknem Kisdérig terjedő szélességben húzódott.
Nyugati oldalán Pécsbagotától a Tésenybe vezető útig terjedt. A nagyarányú erdőirtások eredményeként a XIX. sz. elejére a szántók és a rétek, legelők összefüggő területekké váltak.
A kései feudalmizmus korának földesurai
A török uralom alól visszafoglalt területeket a Habsburgok új szerzeménynek (neoaquisita) tekintették, mellyel a fegyver jogán szabadon rendelkeztek – a birtokok a Császári Udvari Kamara kezelésébe kerültek.
Baksára a Breuner Siegfied gróf ( Udvari Kamara elnöke) terjesztette ki hatalmát, majd a Breuner –birtok (27 falu) hamarosan Esterházyak kezére került, és szentlőrinci dominium néven ott is maradt 1945-ig.
A birtok másik része (Baksa, Téseny, stb. ) egész sor birtokos kezén fordult meg a XVIII.sz. folyamán.
Az önkényuralom és a dualizmus korában
A szabadságharc bukását követően önkényuralom Magyarország közigazgatási struktúrájában alapvető változásokat vezetett be. Elrendelték a megyék járásokra történő felosztását.
Baksa és környéke a szentlőrinci járáshoz tartozott.
A birodalom abszolutista törekvésként látott hozzá egy erős karhatalom megszervezéséhez. Ekkor állították fel a csendőrséget.
A szentlőrinci járásban Baksa, Szentlőrinc és Sellye községekben állomásozott csendőrség.
Az 1850-60-as években az adminisztráció megnövekedésével vált szükségessé a községek és jegyzőségek közigazgatási rendezése.
A Baksai jegyzőséghez 10 község tartozott: Egerszeg, Görcsöny, Kisdér, Mecske, Monyorósd, Babarcszőlős, Tengeri, Téseny, Baksa. 1862-ben a Baksai Körjegyzőségtől elcsatolták Mecskét és két települést osztottak a körzethez, Szentkirályt és Rádfapusztát ( a 11 település lakossága 3200 fő).
Az 1859-es solferinói vereség a közigazgatási rendszer visszaállítását is jelentette. 1871-ben fogadták el a községi törvényt, mely megalkotta a községek által gyakorlandó jogokat, ekkor a települése kisközségi jogállást kapott.
1872-ben megszervezték a körjegyzőséget – Baksa, Babarcszőlős, Kisdér, Siklósbodony, Tengeri, Téseny – ez a közigazgatási beosztás fennmaradt 1907 után is, amikor Baranya vármegye alispánja az anyakönyvi kerületeknek megfelelően új jegyzőségek kialakítását rendelte el.
Magyarországon 1895 október 31-ig az egyház vezette az anyakönyvezést.
Községünk a pécsi vármegyéhez tartozott, 1895. októbertől a polgári anyakönyvezést vezették be.
A közigazgatás hatékonyságát befolyásolta az utak kiépítése, a posta és távirda állomások létesítése. Az 1850-es években a legközelebbi postaállomás Pécsett, Siklóson és Szentlőricen voltak elérhetők.
A kiegyezés után létesítettek Baksán postaállomást.
Az 1850. évi kulturális és oktatási reform legalapvetőbb célkitűzésekkel indult; a kötelező népoktatás, tanítóképzés, az iskolák építése s a meglévők fokozottabb anyagi támogatása.
Az 1858-59-es esztendőkben készítették el a megye községi népiskoláiról az ún. iskolabevallásokat, Baksa érintőlegesen szerepel: „ Görcsönyhöz tartozik. Iskola köteles római katolikus gyermek 27 fiú, 21 leány.”
Az iskolabevallásokat követően látnak hozzá az iskola építéshez Baksán. A község számára a baksai uradalom földesura, Mihálovits Imre vásárolt 1 hold beltelket. Az itt lévő épületet alakították át az iskola céljaira.
Az Antant megszállás idején

Tisza István gróf 1918. október 17-én hivatalosan is bejelentette, hogy Magyarország elvesztette a háborút a központi hatalmak tagjaként.
A szerb kormány 1918. decemberében Bácska, Bánát és Baranya megszállt területeit „Vajdaság” néven anektálta.
Mihelyt katonailag berendezkedtek a megszállt területen, módszeresen láttak hozzá a teljes bekebelezés megvalósításához. Legfőbb cél a magyar közigazgatás felcserélése szerb mintájúra saját, Belgrádból hozott hivatalnok váltották fel a magyarokat.
A megszálló csapatok főhadiszállása Pécsett volt, katonai ellenállás ugyan nem volt, de elrendelték a vadászfegyverek összeírását is: Baksán 4, Kisdérben 1, Siklósbodonyban és Tengeriben 5-5, Tésenyben 7 db lőfegyver került leltárba.
Baksa és környéke ekkor közvetlenül a Sellyén székelő helyőrségparancsnokság hatáskörébe tartozott.
A Trianoni Békeszerződés eredményeként az itt állomásozó szerb csapatokat és közigazgatást kivonták, lehetővé vált a magyar közigazgatás bevezetése. Az ünnepélyes hatalomátvételt Horthy Miklós őfőméltósága és a magyar királyi kormány nevében Soós Károly hajtotta végre.
A szentlőrinci járás felszabadítása 1921. augusztus 21-én történt.
A demokratikus átalakulás kezdetei:
Dél-Dunántúl felszabadítás a Budapestért folyó bekerítő hadműveletek egyik részét képezte.
Baranya határát 1944. október 25-én Mohácsnál érték el a 2. Ukrán Front csapatai. Szűkebb környezetünk felszabadulása még késett, a németek ugyanis a Drávaszabolcs-Pécs közötti műút vonalát megerősítették, december 1-re virradó éjszaka kezdték meg a visszavonulást .
Görcsöny felől aknát lőttek Baksára, de a németek elvonultak, nem viszonozták a támadást. Baksa december 3-ánj szabadult fel. A harcokat megelőzően mintegy 1 hónapig Baksán állomásozott egy német légvédelmi alakulat, a harcok előtt egy héttel egy SS alakulat váltotta fel őket.
Közvetlenül a felszabadulás előtt 3 SS katonát Baksán a civilek agyonlőttek. A front átvonulása nagyobb kárt Baksán, a Téseny felé kivezető, a község végén lévő, közúti híd felrobbantása jelentett.
Elhagyott harci eszközöket még tavasszal is lehetett találni.
A rend helyreállításának első lépcsőjét a járási katonai parancsnokság itt léte jelentette.
A lakosság igénybevételét és a jóvátételi beszolgáltatásokat a szovjet katonai hatóság a magyar polgári hatóságok útján intézte. Jóvátételi közmunkára a német nevűeken és származásúakon kívül igénybe vették azokat is, akik 1941. január 01-től kezdődően katonai szolgálatot teljesítettek. Közülük sokat Szigetvárra, majd az ország területére is elszállítottak.
A fegyverszüneti egyezmény megkötése után 1945. január második felében már senkit nem szállítottak el közmunkára.
A felszabadítást követően a korábbi közigazgatási apparátus, a községi bíró: Ács József, valamint a körjegyző Török Géza a lakosság bizalmát továbbra is élvezte. A feloszlatott képviselő-testületek szerepkörét a Magyar Függetlenségi Frontba tömörült pártok képviselőiből alakult nemzeti bizottságok vették át, majd az újjáalakult képviselő-testületekbe a pártok képviselői jutottak be.
Szociális viszonyok
A háborús viszonyok az élelmiszerellátásban különösebb gondot nem okoztak, községeink kenyérgabona ellátása biztosított volt, a nagygazdaságok raktáraiban jelentősebb készleteket halmoztak fel. A lakosságnak gondot a liszthiány okozott.

Erősen visszaesett a közegészségügy. A baksai egészségvédelmi körnek nem volt 1945 januárjában se orvosa, se védőnője. A körorvost jóvátételi munkára vitték, a védőnő szüleihez távozott.
A hírközlés is megbénult, a baksai postamesterség vezetője a hivatal bezárása miatt elköltözött, a tésenyi postaügynökség vezetője a községben tartózkodott. A rádiók beszolgáltatása miatt a község elszakadt a külvilágtól. A közlekedési nehézségek a bezártságot tovább fokozták, lényeges változás csak 1945 tavaszán következett be.
A ruházkodás a szegényebbeknél okozott problémát még 1948-ban is. A gazdák csépléséig általában fizetésképtelenek voltak, így adófizetésben is elmaradta, ez viszont a község gazdálkodására hatott károsan.
Az 1944/45-ös tanévben a háborús körülmények miatt szünetelő tanítást januárban újraindították. Baksán a községi népiskolában Váron Kálmán igazgató kezdetben egyedül tanított.
Jelentős változást a nyolcosztályos általános iskolák létrehozása jelentette 1945-ben, további változást az 1948 nyarán végrehajtott iskolaállamosítás jelentett.
A templom melletti régi iskola 1 tanteremmel és tanítói lakással működött, az 1942-ben épült új iskola 2 tanteremmel és tanítói lakással működött.
1950-es évektől napjainkig
Az 1950-es nagy közigazgatási átalakulás, a községi tanácsok megalakulása után községünk a Pécsi Járás területén volt és oda tartozott annak megszűnéséig.
Ezt követően a Siklósi Járáshoz kerültek át a járások megszűntéig, amikor létrehozták a városkörnyéki települések rendszerét. 1984-től a Siklós Városkörnyékhez tartozik Baksa, mint székhelyközség.
A tanácsrendszer megszűnése után 1990-től körjegyzőséget működtet településünk Kisdér, Siklósbodony, Tengeri és Téseny községekkel közösen.
1956. október 23. után Baksán és környékén is nyugtalanság lett úrrá. Magyartelekről fegyveres tömeg jött át, a szövetkezet felbomlott és a közös vagyont elosztották egymás közt a tagok.
A baksai tanácsházából eltávolították a magyar-szovjet barátságot jelképező szobrot, a rendőrségi épület udvarán lévő felszabadulási emlékművet lerombolták. A község Téseny felőli végén lévő cigánytelepet lerombolták, lakóit a telek elhagyására kényszerítették.
A rend fenntartására nemzetőrséget hoztak létre. Azokban a napokban megszakadt az összeköttetés a külvilággal.
November 4-e után a nemzetőrség feloszlott. 1957 elején megalakult a tsz.
Az 1970-es évek második felében készült el a községek fejlesztési terve, melynek értelmében Baksán ifjúsági klubot, tanácsi szolgálati lakást létesítettek, kibővítették a villanyhálózatot, folytatódott az új házak építése.
1977-es év legjelentősebb eseménye az 50 személyes óvoda építése volt, mely régi kérése volt ez a környékbeli kisgyermekes szülőknek.
1984-ben megépült az új iskola, amelyet villámgyorsan birtokba vettek a gyerekek. Ezáltal biztosítva lett Baksa és társközségei részére, hogy gyermekeik megfelelő körülmények között tanulhassanak.
1993-ban megszűnt a termelőszövetkezet, ami a térség legnagyobb munkáltatója volt. Helyén növénytermesztési és állattenyésztési kft-ék, gyógynövényüzem létesült. Ezen cégek részben megoldják a munkaerő foglalkoztatást.
1998-tól teljes a telefonellátottságunk, következő évben már bevezettük a gázt, 2001-ben műút épült az új utcasoron, növekszik az építkezések száma, egyre többen vásárolnak telket.

« vissza

Baksa Község Önkormányzata
7834 Baksa, Petőfi u. 5.
Tel./fax: 72/372-011
baksakozseg@freemail.hu
A honlap fejlesztője és tárhelyszolgáltatója:
EUNet 2000 Nonprofit Kft.
7632 Pécs, Megyeri út 72.
Telefon: 72/525-688
ugyintezes@eunet2000.hu