Akadálymentesített oldal
Főoldal
« vissza

Szöveges beszámoló a Pécsi Kistérségi Fejlesztő Egyesület közösségfejlesztő munkájáról

Szöveges beszámoló a Pécsi Kistérségi Fejlesztő Egyesület közösségfejlesztő munkájáról


A Pécsi Kistérségi Fejlesztő Egyesület által Orfűn 2015. októberétől-2016. decemberéig zajló felkészítő programjainak konkrét célja az volt, hogy erősítse a helyi közösségeket, nyújtson segítséget a helyi közéletben betöltendő szerepük felismerésében, érdekeik képviseletének vállalásában, kommunikációs és tárgyalási készségeik fejlesztésében, valamint, hogy felkészítsük a résztvevőket a helyi közösségi tervezésben, a helyi döntéshozatalban való aktívabb részvételre. Tanulással, új ismeretek szerzésével fejlesszük egyéni és közösségi kompetenciáikat. A 2016 januárjától-2016. márciusáig a településeken zajló konzultációk célja és feladata a helyi társadalmak, közösségek sajátosságainak megismerése, a közösségek stratégiai fejlesztő munkába történő bekapcsolásának segítése, jövőkép és közösségi feladatok, az együttműködések lehetőségeinek megfogalmazása volt.

Az Orfűn hat alkalommal megtartott felkészítő programokon az alábbi témakörökben zajlott az ismeretszerzés és gyakorlati tapasztalatok átadása:
- a helyi társadalom összetartásának erősítését szolgáló módszerek, gyakorlatok megismerése, valós problémák feltárása,
- a civil közösségek szerepének tudatosítása, a helyi társadalom és gazdaságfejlesztésben, belső erőforrások megismerése, az érdekegyeztetés lehetséges fórumai, esetei, a döntéshozatal mechanizmusa a településfejlesztésben,
- a civil szervezetek kommunikációs kompetenciáinak fejlesztése,
- a közösségi tervezés, a közösségi célok megjelenítésének fontossága, az ehhez szükséges érdekegyeztetés szerepe,
- hogyan váljon méltó szóvivővé a szervezet bármely képviselője,
- tárgyalástechnikai ismeretek szerzésére, tárgyalási trükkök és a konfliktusok hatékony kezelésének megismerése.

A konzultációk négy helyszínen zajlottak, 2016. januárjától – 2016. március végéig Pécsett, Kozármislenyben, Baksán és Pogányban.
Főként az alábbi témakörökre kerestük a választ a helyi civil szervezetek életére vonatkozóan a konzultációkon:
- mennyire integrálódik a helyi társadalomba az adott célcsoport?
- milyen erősséget képvisel az adott szegmens a helyi társadalom életében?
- mennyire jelennek meg az adott célcsoport szempontjai, elvárásai a helyi közösség döntéshozatali rendszerében?
- milyen önszerveződés jellemzi az adott célcsoportot?
- milyen fejlesztés lenne indokolt az adott célcsoport szempontjából a közszolgáltatások szempontjából?
- milyen infrastrukturális fejlesztés lenne indokolt az adott célcsoport szempontjából?
Természetesen a felmérendő kérdések számos, a helyi sajátosságokhoz, tervezési hipotézisekhez igazodó kérdéssel egészültek ki.

A civil szervezetek által elmondott vélemények alapján és a 2012-es KSH adatok is ezt támasztják alá, nem nagyon fordul elő, hogy az önkormányzatok bevonják a civileket a döntések előkészítésébe, a fejlesztési döntések meghozatalába, főként végrehajtói szerepet szánnak számukra. Az önkormányzatok szűkülő forrásai miatt, a civilek pénzügyi támogatottsága nagymértékben csökkent. Az intézményesült civilek, akik komoly gazdasági tevékenységet folytatnak, s akik elviszik a szektorból a legtöbb pénzt, nem az érintettek látókörén belül működnek. Általános véleményként hangzott el, hogy a szervezetek nagyobb része felkészületlen arra, hogy EU-s forrást megpályázzon, felhasználjon, azzal elszámoljon. A szervezetek hasznos tevékenységet végeznek, de nincs meg a professzionalizmus, akár egy területfejlesztéshez, turisztikai fejlesztéshez szükséges ismeretek, hogy ebbe érdemi módon be tudjanak kapcsolódni. A pozitív hozzáállás, a civil kurázsi, az elkötelezettség még meg van, de sokkal több kell már a civil élethez is, megfelelő felkészültségű szakemberek kerüljenek a szektorba, akik a források szerzéséhez, felhasználásához profi módon értenek. A találkozókon megfogalmazottak szerint nagyon sok mindenen kellene változtatni, többek között jogszabályi előírásokon, az önkormányzati törvény sem kedvez a részvételi demokráciának a fejlesztéspolitikánál, a civil szervezetek humán erőforrásáról, technikai eszközellátottságukról nem is beszélve. Ugyanakkor sokszor a közösségek ereje az, amitől még ott maradnak az emberek a falvakban. A civil közösségek szerepe tehát tovább nő abban, hogy élhetőek maradjanak a települések. A civilek fiatalosítása fontos és sürgető kérdésként merült fel minden találkozón. Megismerkedhettek a résztvevők kipróbált jó gyakorlatokkal, a „Bezzeg az én időmben”, valamint az „Új nemzedék újratöltve” programokkal, a felkereső ifjúsági munka lényegével, ezen a területen példaértékű mozgalmakkal, mint pl. a szombathelyi „Lógosok”, vagy a veszprémi „Elevenek”.
A programok során a település illetve a mikro-térség civil életének helyzetén túl jövőkép fogalmazódott meg, javaslatokat és megvalósítandó feladatokat határoztak meg a helyi közösségek. Bekapcsolásuk a térség és a település fejlesztési stratégiájának készítésébe különös értéke a programnak. A stratégiai szintű gondolkodás tanulása, szervezet és térségi szintű gondolkodás együttes alkalmazása, az együttműködés fontossága és annak gyakorlati terepei, mind-mind fontos témái voltak a konzultációknak. A közösségek fiatalítása, mint megoldandó legfontosabb probléma minden találkozónak témája volt. A fiatalokkal való bánásmódról jó gyakorlatok, jó példák már vannak itt térségen belül és kívül is. A civil közösségek fiatalításában, fiatal kortárs animátorok képzése, a felkereső ifjúsági munka fontossága került előtérbe. Szükség van az ő közösségeikben is szakmai segítőkre. Elhangzott az együttműködés fontossága településen belül és térségen belül is. Szó esett arról is, hogy a hagyományőrzést végző civilek szeretnének tanulni, további ismereteket szerezni arról a mesterségről, amit űznek, de erre nincs forrásszerzési lehetőség, a hagyományőrző közösségek szeretnének hálózatban működni horvát, német nemzetiségű hagyományőrzők. A kézművesek is kiöregszenek, meg kell találni azokat a fiatalokat, akikben van érdeklődés a régi mesterségek, a kézművesség iránt.
Együttműködésről és meglévő programokról hangzottak el jó példák, hiányosságok, kritikák. Az együttműködés sok helyen nagyon gyenge. Valamilyen módon motiválni kell a közösségeket. Javaslatkánt pl. elhangzott a látogató utak tervezése, melyben bemutatják a fiatalok a településüket, az ott lévő értékeket. Fiatalokat segítsük az animátorokkal, az „élesztőkkel”. A jó módszerek, gyakorlatok kerüljenek megismerésre és átvételre. Szervezzünk kistérségi versengést, alapítsunk kistérségi közösségi díjat.
A felkészítő programokon javaslatok születtek a civil szervezetek további fejlesztésére, a térségi együttműködés erősítése érdekében, melyeket rangsoroltunk a konzultációkon.

A Pécsi Kistérségi Fejlesztő Egyesület által szervezett civil találkozók legfontosabb üzenete, hogy akik még vannak, tudjanak egymásról, ismerjék meg a közelükben működő közösségeket, segítsék egymás munkáját, működjenek együtt. S valamennyien tanuljanak egymástól. Tanuljanak szemléletet, mentalitást, hozzáállást. Szerezzenek tudást a civil működéshez, ismerjék meg a lehetőségeiket és a korlátaikat. Mert ahol működik a civil erő, ott erősödik a bizalom, a szolidaritás, a közösségi összetartozás. Mindezekre pedig nagy szüksége van a helyi társadalomnak.

Összegezve megállapíthatjuk, a program sikeres volt, a találkozók és konzultációk szervezésével, az együttműködés ösztönzésével a civil szervezetek erősödnek, működésük hatása érezhetővé vált a közösségi tervezési folyamatban, települési és térségi szinten is.

« vissza

Baksa Község Önkormányzata
7834 Baksa, Petőfi u. 5.
Tel.: 72/211-630
baksakozseg@gmail.com
Magyar Falu Program
A honlap fejlesztője és tárhelyszolgáltatója:
EUNet 2000 Nonprofit Kft.
7632 Pécs, Megyeri út 72.
Telefon: 72/525-688
ugyintezes@eunet2000.hu