Ritkán akadnak olyan írásra, amely arról számol be, hogy egy bizonyos helyiség mikor, melyik esztendőben létesült. Korai helyiségeink közé tartozik BAKSA is, első megtelepülésének, neve megalkotásának időpontja ismeretlen. A község nevéről „Boxa” írásmódban 1247-ből vannak adatok. (Győrffy I. 177.) A helyiség neve személynév eredetű, vagyis a régi magyar Baksa (feltehetőleg a régi szláv Boksa ill. Bogsa személynév átvétele, jelentése: Isten) személynév lett településnévvé. Baksa legkorábbi – ismert- birtokosai a kovázdi vár (ahol a Dráva a Dunába ömlik) katonái, ún. várjobbágyok voltak. A hajdani Baksa nagyobb volt a mainál, magába foglalta egész Tengeri területét, ill. Kisdér területének egy részét. Az egészet kettészelte É-D irányba haladó vízfolyás, ma Malomárok. A középkorban a területen új falvak születtek. Az egykor kovázdi várjobbágyok kezén lévő, de a XIII. sz. közepére földesúr nélkül maradt baksai részt Németi nemzetségbeli Leonhard ispán szerezte meg.

A török hódoltság idején A XVI. században a Pécs- Szigetvár és a Siklós-Sellye fő útvonalszakasz Baksát és környékét a nagyobb mezővárosok és a kereskedelmi központok piacaival, vásáraival hozta összeköttetésben. A mohácsi csatában szétvert, menekülő magyar hadsereget üldöző török lovas alakulatok Baksa vidékén 1526. augusztus 29-ét követő napokban jelentek meg. A falu népe feltehetőleg a közeli erdőkbe szerzett menedéket. 1532. júliusában Szulejmán szultán csapatai és Szapolyai János király magyar hívei a Siklós-Szigetvár útvonalon vonultak el. A török katonai- polgári közigazgatás alatt 1543 után Baksa vidéke a mohácsi szandzsákba tartozott. A török náhije (járásféle területegység) a török helyőrségek székhelyére piacra járó falvakat fogta össze. Ebben az időben Baksa lakosai Pécsre vitték be áruikat eladni. Szulejmán szultán 1543. évi nyári hadjáratai után az elfoglalt magyar területek lakosságát, ill. azok termőképességét részletes török adójegyzékbe, ún. defterbe vetette fel. Baksa vidékére vonatkozóan 7 évben feljegyzett deftert ismerünk, melyből 4 kézirata Isztambulban a Levéltárban található, a másik 3 ( 1554,1565, 1582) Bécsben maradtak fenn. Az 1580-as évek után a gazdasági állapot lassú hanyatlásnak indult, a gyors gazdasági pusztulást az 1593 után megindult 15 éves háború hozta magával. Ezekben az időkben Baksa lakói valószínűleg az erdei tisztásokon húzták meg magukat, a falvak belső lakótelkei néhány évig lakatlanok maradtak.